Érdekes ötlettel álltak elő a magyar Országos Mentőszolgálat és Budapest főváros vezetése. Drónokkal juttatnák el a félautomata defibrilátorokat az utcai rosszullétek helyszínére. Újszerű gondolat, de külföldön már régóta foglalkoznak a kérdéssel, lássuk máshol mire jutottak vele.

Sokakban felvetődik, hogy miért nem a mentők és a kórházak fejlesztésével foglalkoznak inkább Magyarországon. Erről nem is nyitnánk vitát, de azért ezen az oldalon muszáj foglalkoznunk vele, hogy a drónok bevonása az életmentésbe nem új keletű és nem is csak magyar ötlet.

Arról már írtunk korábban, hogy Ausztráliában vizimentésre is sikeresen használnak drónokat. Viszont a hétköznapi mentésben is egyre több helyen szánnak komoly szerepet nekik. A dróntaxihoz hasonló betegszállító drón koncepción kívül leginkább a Magyarországon is felvetődött defibrilátor szállításban látnak sok helyen lehetőséget.

A történet szempontjából azt a legfontosabb kiemelni, hogy egy szívroham esetén a legfontosabb minél hamarabb elvégezni az újraélesztést. Ha ez nem történik meg időben, akkor mindegy, hogy milyen felszerelt mentőautó érkezik a helyszínre. Az időben megkezdett újraélesztés extrém mértékben képes befolyásolni az életmentés sikerességét. Éppen emiatt indította el az Országos Mentőszolgálat a Szív City alkalmazást. Ezzel feltérképezik az országban hány helyen és pontosan hol érhető el az életmentéshez használható defibrilátor készülék. Ezen kívül igyekeznek minél több önkéntest bevonni programjukba, hogy az alkalmazás segítségével egy vészhelyzethez minél közelebb lehessen riasztani valakit, hogy segítsen a bajbajutottnak. Mivel a defibrilátorok már jó ideje kellően egyszerű használatúak és a használatukat hang utasításokkal is el tudják mondani, még csak előképzettség sem szükséges a használatukhoz. A most napirendre került defibrilátor szállító drónok ötlete remekül illeszkedik ebbe a koncepcióba.

A brit Daily Mail, a Metro és a Forbes is már 2014 végén írt róla, hogy a holland Delft Műszaki Egyetemen készítettek egy beépített defibrilátorral felszerelt drónt. Az akkori cikkek ugyanarról írtak, mint amiről most Magyarországon beszélnek. A cikkben emlegetett mindössze 4 kg súlyú drón akár 100 km/h sebességre képes, így jóval hamarabb eljuthat az újraélesztésre szorulókhoz. A fejelsztő Alec Momont szerint ezzel a jelenlegi 8%-ról akár 80%-ra is növelhető lenne az újraélesztések sikere egy szívroham esetén.

Tavaly júniusban a Guardian, aDaily Telegraph és a Digital Trends írt a svéd Karolinska Intézet defibrilátor drón kísérletéről, melyet az Amerikai Egészségügyi Szövetség Lapja publikált. A fejlesztők arra figyeltek fel, hogy Stockholm külvárosában a mentők átlagos kiérkezési ideje 30 perc volt, ami miatt a szívrohamok túlélési aránya nullára esett vissza, vagyis egyetlen beteg sem élte meg, hogy a mentők segíteni tudjanak rajta.
Ezen statisztikák fényében kezdtek kísérletezni egy defibrilátor szállító drónnal, amit a gyakorlatban is teszteltek a korábbi halálesetek helyszínein. 72 óra alatt 18 szimulált szívrohamhoz küldték ki a képzett pilóták által távvezérelt drónokat. A helyszíneket egy tűzoltóállomás 10 km-es körzetében választották meg, ahol 2006 és 2014 között történt szívroham miatti riasztás.
A drónok minden esetben jóval gyorsabban értek ki, mint a mentők. Míg a mentők csak a riasztást követő harmadik percben indultak, a drónok már a harmadik másodpercben a levegőbe emelkedtek és átlagosan 5:21 perc alatt értek célba, míg ugyanez a mentőnek 22 percébe telt. Ez a 16 percnyi különbség pedig emberéleteket menthet - persze csak akkor, ha van a helyszínen valaki, aki felhelyezi és működteti a defibrilátort. A tanulmány persze arra is kitér, hogy a kísérlet repüléseire mindig rövid távokon és a repülésnek kedvező időjárási körülmények közt került sor és nem vették figyelembe az összehasonlításnál azt sem, hogy a különféle forgalmi helyzetek és ebben történő változások hogyan befolyásolhatják a mentők reakció idejét.

Az említett külföldi cikkek már évekkel ezelőtt arról írtak (ami most a magyar cikkek záró mondatában is újra megjelenik), hogy a drón ugyan képes lehet önálló repülésre, navigálásra és akadály elkerülésre, illetve életmentésre is. A jogszabályi környezet azonban nem teszi lehetővé a rendszeresítését.
Mint arról többször is írtunk itt a blogon, Magyarországon 30 nappal előre be kell jelenteni a drón repüléseket, a világ számos országában eltérő szabályok érvényesek és ezek többsége csak látótávolságban engedélyezi a drónok használatát. A készülő EU szabályozást nem véglegesítik, addig nem lesz új magyar dróntörvény. Minden esetre kíváncsian várjuk, hogyan alakul a történet folytatása úgy szabályozási, mint alkalmazási oldalról.

A témában megjelent MTI hír így hangzik:

Budapest, 2018. június 12., kedd (MTI) - A jövőben akár drónokkal is segítené a közterületen rosszul lett emberek ellátását az Országos Mentőszolgálat.

    Csató Gábor, a szervezet főigazgatója kedden újságíróknak elmondta, külföldi példák alapján elindult a Főpolgármesteri Hivatallal a gondolkodás arról, hogy Budapesten is legyen lehetőség félautomata defibrillátort eljuttatni drónnal az utcai rosszullétekhez.     Az elképzelés szerint az utcai rosszullétnél segédkező laikus életmentőt segítené a drón által szállított defibrillátor, hiszen ezek a repülő eszközök egyes esetekben gyorsabban a helyszínre érkezhetnek, mint a mentőautó.
    Csató Gábor hozzátette: a drón a defibrillátort 3-4 perc alatt az életmentés helyszínére tudja juttatni, és a 10 kilométeres repülési hatótávolságot figyelembe véve 3-4 ilyen szerkezettel le lehetne fedi a fővárost.
    A főigazgató elmondta, szeretné, ha jövő év elején elindulhatna a pilot program. Jelenleg hiányzik a drónok működtetéséhez a szabályozási környezet, a technológia adott.

A TU Delft mentődrón koncepció videója:

A TomoNews US videója a mentődrónokról:

Kép forrása: Tudelft Műszaki Egyetem

--

Tetszett? Kövess minket!