Kína a drón iparág hazája és a diktatórikus ország a drónok használatára is lényegesen nagyobb szabadságot enged  az embereknek, mint a demokratikus országok többsége. Az új magyar drónszabályozás kapcsán különösen aktuális, de egyébként is érdekes, hogy Kínában mennyivel egyszerűbb drónt használni, mint Magyarországon.

Kína az az ország, ahol fotósok tűnhetnek el évekre, mert a hatalomnak nem tetsző képeket készítenek. Az utasszállító gépeken rászólnak az utasra, aki nem kapcsolja ki a telefonját, különösen, ha ki akar fényképezni az ablakon, mert az tilos. Drónt használni viszont szabadon lehet szinte bárhol. Az új magyar szabályozással szemben a drón szabályozást egyáltalán nem bonyolítják túl Kínában.

Vélhetően egy az új magyar drónszabályozás hírein kiborult Kínában élő magyar írhatta a Kínáról tárgyilagosan Facebook oldalra az alábbi összefoglalót a kínai szabályozásról:

Magyarországon 2021 január 1-én lépett életbe az új drón törvény, ami még tovább szigorítja a már korábban is túlszabályozott és életszerűtlen rendelkezéseket. Eddig pénzért adott eseti engedély birtokában lehetett jogkövetően reptetni a drónt helyileg csak ott és időben csak akkor, amire 30-60 nappal előre engedélyt kértek. Na, most ezt sikerült még jobban megnehezíteni és még inkább megadóztatni: drón regisztrációja, kötelező felelősség biztosítás, távpilóta regisztrációja, E-learning tananyag elsajátítása, távpilóta vizsga és regisztráció a MyDronespace alkalmazásban. Ez vonatkozik egy 249 grammos, hobbi drónra is.
Nézzük meg, hogy miként néz ki ugyanez a Kínai Népköztársaságban.
Regisztrálni kell a drónt. Ez online kb. 5 percet vesz igénybe, csak szöveges formában kell megadni a felhasználó nevét, címét, mobilszámát, a drón és a távirányító típusát és gyári számát. Semmit nem kell képpel vagy számlával igazolni, ellenőrzésre egyedül a mobilszám kerül, az is csak a felhasználói fiók létrehozásákor. A rendszer emailben küld egy QR kódot, amit kinyomtatás után fel kell ragasztani a drón testére.
A fenti, egyszeri regisztráció ingyenes és a repüléseket nem kell bejelenteni sem. Ha új drónt veszünk, annál elég csak a drón adatait megadni, ekkor már ellenőrző sms-t sem kapunk, így kb. 2 perc egy új drón regisztrálása. A rendszer évek óta változtatások és gond nélkül működik.
A fenti kínai regisztráció 250 gramnál nagyobb drónokra vonatkozik, a magyar példában említett 249 grammos drónt még regisztrálni sem kell.
Ha ez tud működni Kínában, akkor működőképes lenne Európában és Magyarországon is.

Az összefoglaló arról nem tesz említést, hogy Kínában is rendkívül sok tiltott zóna van, ahol már felszállni sem szoktak a drónok. Ezeket viszont többnyire már alapból ismeri a drónok szoftvere így a felhasználónak dolga sincs vele, nem tud ott repülni és kész. Arról sem tesz említést, hogy Kínában különösen sok helyen zavarodnak meg és tűnnek el megmagyarázhatatlanul drónok - vélhetően különféle drón elhárító rendszerek "áldásos" hatásaként. Akinek pedig ezek ellenére mégis sikerülne drónjával olyan helyen repkedni, ahol a hatalom nem akarja, az ellen úgyis találnak valami olyan büntetési tételt, ami miatt felléphetnek ellene, így nem szükséges a dróntörvény szigorát használni ellene.

Abban viszont teljesen igaza van, hogy az általános szabályozás tényleg elég egyszerű és könnyen kezelhető Kínában.

Írásunk után úgy egy hónappal a francia AFP hírügynökség és általuk több nemzetközi lap is foglalkozott a magyar drón szabályozás indokolatlan és eltúlzott szigorúságával.

Ti mit gondoltok a kínai szabályozásról, mennyire örülnétek hasonlónak Magyarországon?

Címkép: fotó montázs az Unsplashről Josh Sorenson képe alapján

--

Tetszett? Kövess minket!